Bátorligeti Ősláp Természetvédelmi Terület

Az 53 hektáros terület Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, a Nyírségben Bátorliget mellett a fényi erdő és a bátorligeti legelő szomszédságában található. A hajdani nyírségi lápvilág utolsó maradványa, melynek fennmaradását a kedvező mikroklíma tette lehetővé. Természettudományi szempontból Magyarország egyik legértékesebb területe, ezért csak előzetes engedéllyel, kísérővel és kijelölt tanösvényeken járható be.

Az ősláp a jégkorszak előtti és az azt követő időkből itt maradt páratlan növény- és állatvilággal rendelkezik, és a különleges mikroklímának köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb és legváltozatosabb növény- és állatvilága maradt itt fenn.

A lápot ölelő szélfútta homokdombok vízzel borított mélyedéseiben nedves, hűvös élőhelyek alakultak ki, mivel a mélyen fekvő buckaközök lápját a mocsárvilágot körülvevő erdők megvédték a melegebb légáramlatoktól, hűtve a felszínt és megakadályozva a mocsár fölött lebegő ködfelhők szétáramlását. Ennek ellentéteként a lápot körülvevő száraz homokdombokon a jégkorszak előtti időkből megmaradt melegkedvelő fajok élték túl az eljegesedések viszontagságait.

A jégkorszak előtti, utáni és a mai növényfajok, a puszták, mocsarak, hegyek, észak és dél növényeinek egymás mellé kerülése példátlan fajtagazdagságot eredményez. Az őslápon majd 1100 virágos növény és hétezer állatfaj él – ezen belül több mint 30 madárfaj fészkel és költ.

Az ősláp növényvilága szinte minden évszakban, tavasztól késő őszig színpompás. Korán, már januárban kipattannak a rekettyefűz barkái, és hamarosan a réteken is megjelennek az első tavaszt köszöntő virágok a martilapu és a keserű kakukktorma, amelynek virágai fehérbe öltöztetik a rétet. A kakukktormával egy időben jelenik meg az első spórás növény, a mocsári zsurló is. Április elején bontják szirmaikat a boglárkák, amelyeknek itt több fajtája, így: a réti boglárka és a zergeboglár is megtalálható. Április végén nyílik egy orchideafaj is, a nagy békakonty. Májusban nyílik többek között a hússzínű ujjaskosbor, a vitézkosbor, a kétlevelű sisakvirág, gyöngyvirág, a szibériai nőszirom, a buglyos szegfű, a menta, a sisaknád, a különleges “rovarevő” harmatfű (Drosera capensis), a mocsári angyalgyökér, a turbánliliom is. Nyár elején a pázsitfűfélék virágzásakor bontja szirmát az utolsóként nyíló orchideafaj, a széleslevelű nőszőfű. Októberben, utolsóként a természet elpihenése előtt nyílik az ördögharapta fű kék virága.

Az ősláp állatvilága is igen gazdag. Itt él a mocsári béka, a barna varangy, az ásó béka, a mocsári teknős, a tarajos gőte és a vízisikló is, de megfigyelhető az ősláp környékén a szigorúan védett elevenszülő gyík is. A láp víztükre fölött több értékes szitakötő faj is látható. Ilyen a nyerges acsa is, mely a torkán lévő (hímnél kék, nősténynél zöld) nyeregről ismerhető fel. A vízimadarak közül nyári lúdnak, tőkés récének, szárcsának, gémnek, darunak, borzas gödénynek, kócsagnak nyújt biztonságot az ősláp területe, de idetéved a ritka fekete gólya is. A cserjések, nádasok szélén él a citromsármány, a függőcinege, őszapó, nádirigó, és fészkel itt rétisas és békászó sas is.